Vissza

Az újjáépült Bozsik-stadionban beszélgettünk a rendkívüli projektek mérnökével

2021-01-30 Hírek

Az újjáépült Bozsik-stadionban beszélgettünk a rendkívüli projektek mérnökével

Az idei évet az újjáépített Bozsik József Stadionban indította a Hónap Mérnöke rovatunk, miután januárban a WEST HUNGÁRIA BAU Kft. (WHB) projektigazgatójával, Mészáros Györggyel beszélgettünk. Az interjúnak helyszínt adó kispesti arénát ugyanis a WEST HUNGÁRIA BAU Kft. és a Pharos '95 Sportpályaépítő Kft. konzorciuma kivitelezi az Óbuda Építész Stúdió Kft. tervei alapján.


Csak az volt a kérdés, hogy az asztal melyik oldalára ül le

A szakembernek lehetetlen lett volna elkerülni az építőiparral való mélyebb találkozást, hiszen már a dédszülei és a nagyszülei is az ágazatban tevékenykedtek: Győrben nem egy épület megszületéséből vették ki a részüket. Mindez a következő generációkra is kihatott: „Édesanyám statikus mérnökként rengeteg épületet tervezett itthon és külföldön is. Édesapám pedig építészmérnökként a kivitelezésnek szentelte az életét” – árulta el a WHB-t immár 16 éve erősítő Mészáros György.

Mészáros György, a WHB projektigazgatója


Mindezek miatt igazából csak az volt a kérdés, hogy az íróasztal melyik oldalára fog leülni az építőiparban. „Tervezőként bent maradtam volna az irodában egy életen át, míg utóbbival a folyamatos ’vándorcirkuszban” élek: így rendre át kell helyeznem a munkateremet újabb és újabb helyszínekre. Az édesapám vonala volt az erősebb, vagyis jobban vonzott a mozgó életmód, így a kivitelezést választottam, és nem bántam meg.”


A mai napig épít arra, amit még gyerekfejjel kitanult

Pályafutására és az egész életére meghatározó hatással van, hogy győri születésű.

Itt végezte el a Hild József Építőipari Szakközépiskolát és Technikumot. „A technikumi szinten az ágazatban komoly gyakorlatot szereztem.

A másik jelentős alapot az adta, hogy ebben az időben rendszeresen kijártam kisebb-nagyobb építkezésekre, ahol édesapám 'bedobott' egy ács, kőműves vagy vasszerelő csapat mellé a szakma részleteit elsajátítani."

Ezt követően Pécsett a Pollack Mihály Műszaki Főiskolát végezte el, majd ugyanebben a városban az építőmérnöki diploma után okleveles közgazdász diplomát is szerzett.

Lokálpatriotizmusára jellemző, hogy a győri középiskoláját a mai napig segíti, és többször is tartott már szakmai előadásokat az ottani diákoknak. „Nem vagyok ezzel a hozzáállással egyedül, hiszen számos kollégám ott végzett, akárcsak a WHB tulajdonosa, Paár Attila. Nem véletlen, hogy a cég már több ízben is nyújtott támogatást az iskola által működtetett Hild Alapítványnak. Ugyanakkor az ottani diákoknak is folyamatos lehetőséget biztosítunk a szakmai gyakorlatra.”


Az elején kőkemény kihívások érték

A diplomák megszerzése után egy darabig építőipari kereskedelemmel foglalkozó multinál dolgozott, majd 2005 februárjában került a WEST HUNGÁRIA BAU Kft.-hez, ezzel hazatért Győrbe. A vállalat akkoriban még inkább a szakiparra koncentráló cégként tevékenykedett.

„Ez egy kemény időszak volt számomra, mert igazából ekkor kerültem bele a kivitelezés sűrűjébe: úgy is mondhatnám, hogy az elején ’szembe kaptam a homokot’. De nagyon hasznos folyamat kezdődött, hiszen a helyi művezetéstől elkezdve végigjártam a ranglétrát.”

Hangsúlyozza, a kezdeti nehézségekben rengeteget jelentett számára a családi háttere: „Mivel Győrben voltam, bármikor fordulhattam az iparágban hatalmas tapasztalattal bíró szüleimhez.”


Több szempontból is magas szintre jutott

Miután akkor még nem volt erre külön részleg, az előkészítésben is részt vett, aztán építésvezetőként már önállóan vitt munkákat. „Ezután léptem előre létesítményfelelőssé, ekkor egy-két projektet teljesen önállóan vittem. Két évvel ezelőtt neveztek ki projektigazgatóvá: itt már nagy volumenű munkákat irányítok, és egyszerre több projektben is érintett vagyok.”

A hosszú évek kitartó munkájával több szempontból is magas szintre jutott a januári Hónap Mérnöke. Ezek közül az egyik legfontosabb számára az önállóság: „Egy olyan országos jelentőségű projektnél, mint a Bozsik-stadion újjáépítése, csak én képviseltem a West Hungária Bau Kft-t mind a megrendelői és mind az alvállalkozói egyeztetések során. 

Az újjáépült Bozsik-stadion - Korábbi fotó: Dernovics Tamás/magyarepitok.hu


Hozzáteszi, ennek a bizalomnak az egyik alapja a minden területre kiterjedő megfelelő szakmai tudás, ami egy magabiztos, erőteljes fellépés alapja is tud lenni.


A csarnoképítést leszámítva mindenféle projekten dolgozott már

Ezt a tudást folyamatosan frissíti, elsősorban a világhálón elérhető forrásokból. „Olyan módszereket igyekszek megismerni, amelyek a kivitelezés időtartamát tudják jelentősen csökkenteni és költségmegtakarítást hoznak.” Hozzáteszi, a projektek különböző szereplőitől is sokat lehet tanulni: „El lehet lesni bárkitől egy-egy fogást, ami azután már a következő munkánál is jól hasznosítható.”

Ha az általa elvégzett munkák jellegére tekintünk, Mészáros György a csarnoképítést leszámítva minden területen dolgozott már. „Többek közt iskolák, közintézmények, kormányhivatalok, műemlékek, városi főtér felújítása, kastélyok, kórházak, stadionok fejlesztése is a feladatom volt. Tovább szélesítette a munkakörömet, hogy a cég növekedésével párhuzamosan a fővárosban is dolgozom, és már tágabb régióban is viszek projekteket.”


Az első jelentősebb projektje rögtön nívódíjat kapott

Kérésünkre konkrét projekteket is megnevez a számára legjelentősebbek közül. „2018-ban a készenléti rendőrségnek volt egy országos programja, melyben 11 készenléti rendőrség kivitelezése indult el párhuzamosan.

Büszke vagyok arra, hogy a csapatommal mi végeztünk leghamarabb a 11 helyszín közül.”

Hozzáteszi, a minőséggel sem volt gond, hiszen a győri épület nagyon szépen sikerült, és azóta is hibátlanul látja el a funkcióját. „Ezt a munkánkat azóta is felemlegetik a vállalatnál, ami komoly elismerés.”

További fontos visszajelzés számára, hogy öt éven belül két projektje is nívódíjas lett. „Az egyik a szombathelyi Brenner János Általános Iskola és Gimnázium épülete volt. Ez azért is jelentős, mert volumenét és kihívásait tekintve az első jelentősebb ugrást hozó projekt volt a pályafutásomban. Hogy pont ez tudott nívódíjat nyerni, nagyon nagy elismerést és önbizalmat adott nekem.”


Nyomtalanul eltüntették a bombatámadás nyomát a Püspöki Palotában

A közintézmény után a műemlék kategóriában is eljutott a nívódíjig: „A szombathelyi Püspöki Palotára még büszkébb vagyok, hiszen egy műemlék épületet visszaállítani a teljes pompájába még nagyobb kihívás. Miután a palotát bombatalálat érte a II. világháborúban, teljes újjáépítésre volt szükség a homlokzattal és a tetővel együtt.

Ha most valaki odamegy, a régi és az új épület között semmilyen különbséget nem észlel, leszámítva a kettő közt rejlő dilatációs profilt.”

A mérnök elárulja, ebben a kategóriában a szombathelyi épületre pályája főműveként tekint.

A helyreállított Püspöki Palota - Fotó: Dernovics Tamás/magyarepitok.hu

Azt is hozzáteszi, egy ilyen jellegű munkánál egy további kihívást jelent a hatékony együttműködés a restaurátor cégekkel. „Az ő idő- és térérzetük egészen más, akárcsak a kommunikációjuk, továbbá más igényeik vannak a hőmérsékletre és páratartalomra vonatkozóan. Ugyanakkor rájuk is ugyanazok a rész és véghatáridők vonatkoznak, mint a projektben résztvevő összes vállalkozóra. Nem egyszerű feladat generálkivitelezőként, hogy az általuk elvégzendő feladatok a többi szakcég munkájával összhangban megfelelő időben, határidőre elkészüljön.”


A Tungsramnál és a győri főtéren is megmutatta a gyorsaságát

A gyorsaság nem csupán a győri készenléti rendőrségnél mutatkozott meg, hanem alapvető erőssége a szakembernek. „Amikor olyan munkával szembesülünk, melynek valamilyen okból irreálisan rövid az átfutási határideje, akkor ’sajnos’ mindig az én nevem kerül szóba” – mondja nevetve.

Ennek egyik példája, amikor a Tungsram épületében 2017 karácsonyig három hét alatt kellett egy több száz millió forintos belső átalakítást elvégeznie, és ezt az akadályt is sikerre vette a csapatával.

Szintén különleges tempóval készült el a győri Széchenyi tér rekonstrukciója, amelynél a munkaterület március végi átadása után júniusig, a nyári megnyitóig végezni kellett a teljes felújítással. „Itt egyrészt rengeteget tanultam akár a régészetről, akár a műemlékek kezeléséről; másrészt a mai napig nagy büszkeség számomra győriként ez a munka.


Bravúros kivitelezést irányított a rendkívüli helyzetben

Ugyancsak kiemelkedő projekt számára a Kiskunhalasi Járványügyi Mobil Kórház felépítése 2020-ban, ám erre nem csupán a rendkívüli gyorsaság miatt emlékszik, és eddigi legjelentősebb projektjének tekinti. „A rendkívüli helyzet miatt előtte egy nappal értesültünk, hogy másnap reggel 6-kor elkezdődik a munka, és 30 nap áll a rendelkezésünkre, hogy felépítsük a 150 fős, azon belül 16 intenzív helyet működtető kórházat.”

A kivitelezést ráadásul akkor végezték el, amikor a járvány első hulláma miatt gyakorlatilag bezárt az ország, és a külföldi beszerzések is akadoztak. „A vezetőképes PVC-t, a 24 kamionnyi gipszkartont, a légtechnikai vezetékeket, a légkezelő gépeket, az oxigéntartályt, az aggregátorokat és sok egyéb eszközt szinte a semmiből kellett előteremteni.” Bár a kórház konténerből épült, a szerkezetépítés is tartogatott kihívásokat. „Csak a külseje maradhatott meg a konténereknek, belülről teljesen új gipszkartonrendszert kellett kialakítani. Ugyancsak komoly kihívás volt a beléptető zsiliprendszer és a túlnyomásos rendszer kialakítása.”


Ilyen projektet még senki nem vitt véghez Magyarországon

Hozzáteszi, fejben is óriási munkát kellett elvégezni, hogy minden időben sikerüljön, ugyanakkor sokat segített, hogy a forgalom ezekben a napokban szinte teljesen leállt. „Az is rengeteget számított, hogy akkoriban az egész országban volt egy felfokozott hangulat az emberekben, ami mindenkiből a segítőkészséget és a motiváltságot hozta elő a rendkívüli helyzetben.”

Az épülő mobilkórháznál Hónap Mérnöke megszokott csapata végezte el az alapozást, és 8 nap alatt állította össze a konténerszerkezetet, majd 13 nap alatt kulcsrakészen át is adta, jóval a határidő előtt. „Voltak olyan napok, amikor 7-800 embert irányítottam a területen. Olyan szintű szervezésre volt szükség, ami napi három-négy kooperációt igényelt a kórházvezetéssel, a járványügyi szakemberekkel és a projekt többi szereplőivel közösen.

Jelen tudásom szerint egy ilyen projektet rajtunk kívül még senki sem vitt véghez Magyarországon. Az alapozástól kezdve, a konténerek összeszerelésén, a hideg-meleg burkoláson, a festésen, az erős-gyengeáramú szereléseken, gépészeti berendezések beépítésén keresztül, az orvostechnológiai berendezések kiépítéséig és a szennyvíz hálózat kialakításáig 21 nap alatt sikerült kulcsra készen átadni a megrendelőnek a működő képes kórházat.


Ez lehet a titka a páratlan gyorsaságnak és profizmusnak

Arra is választ ad, hogy mi lehet a titka ennek a különleges helyzetekben is bevethető gyorsaságnak és profizmusnak. „Először is van egy jó csapatom, melyet igyekszek összetartani, és amelynél a szakmaiság mellett a 2-3 havonta megtartott kötetlen összejövetelekkel a kollegalitásra is nagy hangsúlyt fektetünk. Másrészt természetesen sokat segít a fent említett rengeteg tapasztalat, hiszen rendkívül gyors, önálló és jó döntéseket kell meghozni. Ugyanakkor kell ehhez egy kialakult, megbízható alvállalkozói kör, melyre bármilyen nehéz helyzetben is építhetek.”

Az itt felsoroltakhoz szükséges a szakember figyelemre méltó filozófiája is:

„Azt vallom, hogy nemcsak felfele kell megfelelni, hanem nagyon fontos lefele is megtenni ugyanezt. Ha egy irreálisnak tűnő feladat elé állítanak, akkor muszáj olyan cégekkel kapcsolatban állnom, amelyek tudják rólunk, hogy korrekten lehet velünk dolgozni minden körülmények között.”


Úgy kell építeniük, mintha a saját lakásukat kiviteleznék

A gyorsaság mellett további erényeket is igyekszik felmutatni a csapatával. „Mind a beépülő fiataloknak, mind a rutinosabb kollégáknak folyamatosan felhívom a figyelmét a részletekere: legyen az egy hideg-melegburkolat csatlakozása, színhatárképzés vagy nyílászáró-beépítés. Igyekszem azt a szemléletet elültetni bennük, amellyel az ember úgy tekint a projektre, mintha a saját lakását építené, hiszen ebből fognak minket megítélni."

További főszabály nála, hogy a szerkezetépítés során rengeteg plusz energiát kell bevinni a projektbe.

„Ez a döntő szakasz. Ilyenkor látványosan bővül, emelkedik az építmény, ekkor mindenki hajlamos nagyon elégedett lenni, hiszen látványosak az eredmények. Viszont szerintem ekkor kell a legjobban odafigyelni, és maximálisan koncentrálni, mert nagyon sok fontos kérdés itt dől el: többek közt az alapanyagok megfelelő beérkezése, a szakágak profi összehangoltsága, a befejezési munkákhoz szükséges szakipari cégek kapacitásának a lekötése.

Persze a zárószakaszon is figyelni kell, mert ott alakulnak ki azok az apró részletek, melyek befolyásolják a megítélésünket.”


Nem mindegy, mit sugároz ki a vezető

Ahhoz, hogy mindezen akadályokat sikerrel tudja venni, két személyes tényezőt jelöl meg, mely összefügg egymással. „Döntő jelentőségű egy stabil családi háttér és az, hogy tudjak kikapcsolni. A nyomás és a stressz időnként óriási, de a problémákat nem szabad hazavinni, nem szabad rajtuk őrlődni.”

További szükséges tulajdonságnak említi, hogy vezetőként erőt, önbizalmat, határozottságot kell sugároznia kifelé a nehéz helyzetekben, és ott kell lenni személyesen az általa irányított csapattal a helyszínen. „Fontos, hogy a beosztottjaim higgyenek bennem, és abban, hogy képesek vagyunk együtt 'Maradandót alkotni' határidőre."


Az ország egyik legszebb és legkülönlegesebb stadionja épült fel Kispesten

A beszélgetésünk végén részletesen kitértünk az interjú helyszínét adó Bozsik-stadionra, melynek munkálatai véget értek. Az már a tervekből kiderült, hogy nem mindennapi megoldásokkal készült el a Kispest nagymúltú focicsapatának új otthona. „Nyugodtan leírhatjuk, hogy az ország egyik legszebb és legkülönlegesebb stadionja épült fel mind a szerkezetét, mind a belső tereit és legapróbb részleteit tekintve."

Korábbi fotó: Dernovics Tamás/magyarepitok.hu


A stadion tervezői a külső homlokzati rendszert és a tető acélszerkezetét látványos megoldásokkal álmodták meg.

„A szerkezetben minden az előregyártott un. „banán” alakú vasbeton oszlopokra van visszakötve. Ennek megfelelően a kivitelezéséhez, összeszereléséhez rengeteg egyeztetésre volt szükség a tervező és kivitelező vállalatokkal közösen.”


Az egyenesekből kellett íves szerkezetet alkotniuk

Az aréna egyik sajátosságát az adja, hogy ha kívülről nézi az ember, akkor minden irányba íves: „Hosszanti és kereszt irányban is van egy íve, ugyanakkor az ív mögött egyenes acélszerkezetek rejlenek. Tehát nekünk az összes csomópontot úgy kellett kialakítanunk, hogy egyenesekből kellett íves szerkezetet megvalósítanunk. Ez nem kis kihívásokat hozott, többféle gyártást és szimulációt kellett kipróbálnunk, mire kiválasztottuk az ideális megoldást.”

Korábbi fotó: Dernovics Tamás/magyarepitok.hu


Íme, itt a gyümölcse a 16 évnyi bizalomnak, amit a West Hungária Bau Kft-től kapott

A mai világban nem gyakori értéknek tekinthető, ha valaki már 16 éve erősíti ugyanazt a vállalatot. Mészáros György egyrészt a lokálpatriotizmusa miatt ragaszkodik a WEST HUNGÁRIA BAU Kft-hez, de egyéb tényezőket is megvilágít.

„A folyamatos fejlődés sokat jelentett számomra, ami itt meg tudott valósulni, emellett az is számít, hogy kölcsönös bizalom alakult ki a tulajdonosokkal és a munkatársakkal egyaránt. Ha bármilyen probléma vagy kérdés felmerül, akkor az ember számíthat a cég segítségére, és ez teljesül akár felfelé, akár lefelé is a hierarchiában. A vállalat által nyújtott biztonságérzet sokat nyom a latban.”

A társaságnál eltöltött ideje alatt a számára egyik legfontosabb fejlődési elemet is megfogalmazta: „Az eltelt évek során megtanultam dönteni: mikor mit kell meghozni, mi az, amit fel lehet, és fel kell vállalni. Ha megnézzük az elkészült Bozsik-stadion kivitelezését, színvonalát, elmondhatom, hogy a legjobb döntéseket hoztam meg a legjobb időpontokban. A 16 évnyi bizalom, amit megkaptam a társaságtól, immár kézzel fogható eredményt hozott.”

Hegedűs Gergely

 

 

 

 

 

Forrás: https://magyarepitok.hu/aktualis/2021/01/az-ujjaepult-bozsik-stadionban-beszelgettunk-a-rendkivuli-projektek-mernokevel