A fenntarthatóság az építőipar egyik legtöbbet használt fogalmává vált. Megjelenik vállalati stratégiákban, beruházói elvárásokban, szabályozási dokumentumokban és éves jelentésekben. Mégis akkor válik igazán értelmezhetővé, amikor az alapelveket lefordítjuk a kivitelezés mindennapi döntéseire.
Mennyi anyagot használunk fel? Milyen távolságról érkeznek a beszállítások? Hogyan kezeljük az építési és bontási hulladékot? Milyen energiaigénnyel működnek a gépek? Hogyan mérsékeljük a munkaterület por-, zaj- és közlekedési terhelését?
A fenntartható kivitelezés ezekben a konkrét kérdésekben válik gyakorlattá.
Az építőipar különleges felelőssége
Egy beruházás megvalósítása jelentős mennyiségű alapanyagot, energiát és logisztikai kapacitást igényel. A környezeti hatások jelentős része ráadásul nem kizárólag a munkaterületen keletkezik. Az értéklánc korábbi szakaszaiban, például az építőanyagok előállítása és szállítása során is számottevő terhelés jelentkezhet.
A WHB fenntarthatósági megközelítésében megjelenik a klíma és energia, a szennyezés, az erőforrás-használat és körforgásosság, a víz, a biodiverzitás, valamint az értékláncban dolgozó partnerek és a helyi közösségek kérdése is.
A környezeti szempontokat nem lehet egyetlen látványos intézkedéssel kezelni. A tényleges eredmény sok kisebb, következetesen meghozott döntésből áll össze.
Kevesebb veszteség, pontosabb tervezés
A fenntarthatóság és a hatékony gazdálkodás több ponton ugyanabba az irányba mutat. A pontosabb anyagtervezés csökkentheti a felesleges beszerzést. A jobb logisztikai szervezés mérsékelheti a szükségtelen szállításokat. A megfelelő digitális koordináció segíthet megelőzni azokat a kivitelezési hibákat, amelyek bontással, újragyártással vagy további anyagfelhasználással járnának.
A környezeti teljesítmény javítása ezért nem feltétlenül jelent többletterhet. Sok esetben gazdasági racionalitást, alacsonyabb veszteséget és kiszámíthatóbb működést is eredményezhet.
Különösen fontos terület az építési és bontási anyagok kezelése. A körforgásos szemlélet nem csupán azt vizsgálja, hogyan lehet megfelelően elszállítani a keletkezett hulladékot, hanem azt is, hogyan előzhető meg annak keletkezése, illetve mi forgatható vissza biztonságosan az anyagáramba.
Felelősség a munkaterület határain túl
Egy építkezés soha nem légüres térben zajlik. Hatással lehet a környék közlekedésére, a levegőminőségre, a zajterhelésre és a helyi közösségek mindennapjaira.
A fenntartható kivitelezés ezért társadalmi kérdés is. Fontos a környező területek lehetőség szerinti védelme, a bejelentések és panaszok megfelelő kezelése, valamint az, hogy a kivitelező felismerje a projekt helyi hatásait.
A WHB ESG-megközelítése a közösségi hatásokat projektszinten azonosítható és kezelhető tényezőként vizsgálja.
A hitelesség alapja a mérhetőség
A fenntarthatósági kommunikáció akkor hiteles, ha valós működés, ellenőrizhető intézkedések és követhető eredmények állnak mögötte.
A WHB ESG-fejlesztési terve többek között az adatminőség javítását, a beszállítói adatkör bővítését, a Scope 3 adatgyűjtést, a projektszintű karbonadatokat és a körforgásos építőipari működés hosszabb távú fejlesztését is tartalmazza.
A fenntarthatóság így fokozatosan a vállalatok valós működési minőségének egyik mércéjévé válik.
„A fenntarthatóságot nem egyetlen nagy vállalással lehet hitelessé tenni. A valódi előrelépés a projektek mindennapi döntéseiben történik: a tervezésben, az anyagfelhasználásban, a logisztikában és a munkaterületi működésben. Mi abban hiszünk, hogy a környezeti felelősség és a hatékony kivitelezés egymást erősítő szempontok.”
Tóth József – irányítási rendszer vezető
