Az építőipar előtt álló időszakot nem egyetlen technológiai újítás vagy piaci fordulat fogja meghatározni. Több, egymással szorosan összefüggő változás alakítja át egyszerre a beruházások előkészítését, megvalósítását és későbbi üzemeltetését.
A digitalizáció, a munkaerőpiaci kihívások, az energia- és anyaghatékonyság, a fenntarthatósági elvárások, valamint a beruházói kockázatok növekedése egyaránt új működési modellt kíván az építőipari vállalatoktól. A következő évtizedben ezért nem feltétlenül azok a szereplők kerülnek előnybe, amelyek a legnagyobb kapacitással rendelkeznek, hanem azok, amelyek gyorsan, felelősen és kiszámíthatóan képesek alkalmazkodni.
A kivitelezésből komplex szolgáltatás lesz
A modern generálkivitelező feladata ma már nem ér véget a munkaterület megszervezésénél. A beruházók egyre inkább olyan partnereket keresnek, amelyek a tervezés, az előkészítés, a költség- és kockázatkezelés, a szakági koordináció, a minőségbiztosítás és az információkezelés területén is stabil hátteret tudnak biztosítani.
Az építőipari teljesítményt ezért egyre kevésbé lehet pusztán négyzetméterekben mérni. Legalább ilyen fontos a kiszámíthatóság, az átláthatóság, a döntések minősége, valamint az, hogy a vállalat milyen gyorsan képes reagálni a projektet érintő változásokra.
A WHB működésének meghatározó része a műszaki előkészítés, a projektmenedzsment, a beszerzési és alvállalkozói folyamatok koordinációja, a minőségbiztosítás, valamint a kivitelezés szereplőinek összehangolt irányítása.
Adat nélkül nem lesz versenyképes működés
A következő évtized egyik legfontosabb változása az adatalapú projektirányítás térnyerése lesz. A vállalatoknak nemcsak több információ áll rendelkezésükre, hanem gyorsabban és rendszerezettebben kell azokat feldolgozniuk.
A digitális projektkövetés, a BIM, az automatizált dokumentumkezelés és a mesterséges intelligenciával támogatott elemzés hozzájárulhat ahhoz, hogy a kockázatok korábban felismerhetők, az eltérések pontosabban azonosíthatók, a döntések pedig jobban megalapozhatók legyenek.
Ez nem jelenti azt, hogy az emberi tapasztalat háttérbe szorul. Ellenkezőleg, a digitális eszközök akkor teremtenek valódi értéket, ha tapasztalt szakemberek értelmezik az általuk szolgáltatott információkat.
A fenntarthatóság működési kérdéssé válik
2030 felé közeledve a fenntarthatóság várhatóan egyre kevésbé elkülönült vállalati témaként, sokkal inkább a beruházások mindennapi döntési szempontjaként jelenik meg.
A WHB fenntarthatósági útiterve az ESG-adatminőség fejlesztését, a beszállítói adatkör bővítését, a projektszintű karbonadatok kialakítását, a körforgásos építőipart és az integrált ESG-irányítás fejlesztését is megnevezi.
A jövő építőipari vállalatának ezért egyszerre kell műszaki, gazdasági és környezeti szempontból gondolkodnia. Nem elég megfelelni az előírásoknak. Azt is meg kell tudni mutatni, hogy a választott megoldások miként járulnak hozzá a beruházás hosszú távú értékéhez.
A változásra való képesség lesz a döntő
A WHB belső anyagaiban a változó piaci környezethez való alkalmazkodás, a diverzifikáció, a több területen való jelenlét, továbbá a BIM- és AI-fejlesztések is megjelennek.
A következő években tehát nem az lesz a legfontosabb kérdés, hogy melyik vállalat rendelkezik a legtöbb eszközzel vagy a legnagyobb kapacitással. Sokkal inkább az, hogy ki képes a felhalmozott tapasztalatot, a technológiai lehetőségeket és a változó beruházói igényeket egységes működési modellbe szervezni.
„A következő évtizedben már nem lesz elegendő jól kivitelezni egy beruházást. A sikerhez érteni kell az adatokat, előre kell látni a kockázatokat, és folyamatosan alkalmazkodni kell a beruházói igényekhez. A jövő építőipari vállalata nem egyszerűen kapacitást biztosít, hanem tudást, kiszámíthatóságot és hosszú távú biztonságot ad a partnereinek.”
Dénes Balázs – ügyvezető igazgató
