Egy összetett beruházás megvalósítása során építészeti, tartószerkezeti, gépészeti, elektromos és technológiai rendszerek sokaságát kell összehangolni. Ezek a rendszerek nem egymástól függetlenül működnek. Egyetlen változtatás több szakág munkájára, a költségekre, az ütemezésre és később az üzemeltetésre is hatással lehet.
A hagyományos tervdokumentációból sokszor nehéz teljes egészében átlátni ezeket az összefüggéseket. A BIM ebben hoz alapvető változást.
A Building Information Modeling nem egyszerűen háromdimenziós ábrázolás. Olyan információalapú együttműködési környezet, amelyben az épület elemeihez műszaki adatok, kapcsolatok és tulajdonságok rendelhetők. A digitális modell így nem pusztán azt mutatja meg, hogyan néz majd ki a létesítmény, hanem azt is támogatja, hogyan lehet megtervezni, megépíteni és később működtetni.
A problémák legjobb felismerési helye a digitális modellben van, nem pedig a valóságban
A kivitelezés során felismert ütközések általában időt, költséget és további egyeztetést igényelnek. Ha ugyanez a probléma már a digitális koordináció során láthatóvá válik, több lehetőség áll rendelkezésre az optimális megoldás kialakítására.
A BIM egyik alapvető értéke ezért az előrelátás. Segíthet a szakági ütközések azonosításában, az anyagmennyiségek pontosabb meghatározásában és a kivitelezési sorrend átgondolásában.
Ez a beruházó számára elsősorban nem technológiai előnyt jelent, hanem kisebb bizonytalanságot. Minél több kérdés tisztázható a kivitelezés megkezdése előtt, annál kevesebb váratlan változtatásra lehet szükség a munkaterületen.
Közös információs környezet
A BIM egyik legnagyobb lehetősége, hogy közös szakmai nyelvet teremthet a projekt szereplői között. A tervezők, kivitelezők, szakági partnerek és beruházói képviselők ugyanazokat az összefüggéseket vizsgálhatják.
Ez nem jelenti azt, hogy minden nézetkülönbség automatikusan megszűnik. Azt viszont igen, hogy a döntések pontosabb és egységesebb információkra épülhetnek.
A digitális együttműködés különösen fontos az olyan projekteknél, ahol nagyszámú közreműködővel, összetett technológiai tartalommal vagy feszes ütemezéssel kell biztosítani a szakági koordinációt.
A modell csak annyit ér, amennyit használunk belőle
A BIM bevezetése nem pusztán szoftverbeszerzés. Új munkafolyamatokat, egyértelmű felelősségi köröket, megfelelő adatstruktúrát és folyamatos szakmai együttműködést kíván.
A modell önmagában nem oldja meg a projekt problémáit. Ha az adatok nem pontosak, a szereplők nem használják következetesen, vagy a rendszer nem kapcsolódik a valós döntéshozatalhoz, a technológiai lehetőségek jelentős része kihasználatlan marad.
A WHB digitalizációs fókuszterületei között szerepel a BIM-technológia, a folyamatfejlesztés és a dokumentációkezelés.
A BIM így nem önálló technológiai célként, hanem a pontosabb koordinációt, az átláthatóbb projektirányítást és a szervezeti tudás fejlődését támogató eszközként jelenik meg.
Érték a teljes életciklusban
A digitális modell jelentősége nem feltétlenül ér véget a műszaki átadással. A megfelelően kialakított információs háttér az üzemeltetés, a karbantartás és a későbbi átalakítások során is hasznosítható lehet.
Ez az életciklus-szemlélet egyre közelebb hozza egymáshoz a kivitelezés és az üzemeltetés világát. Az épület nem az átadás pillanatában válik értékessé, hanem évtizedeken keresztül, a használat során bizonyít.
„A BIM valódi értéke nem a digitális modell látványában, hanem a jobb döntésekben rejlik. Ami a kivitelezés előtt felismerhető és összehangolható, abból kisebb eséllyel lesz később váratlan probléma. A beruházó számára ez nagyobb átláthatóságot és kiszámíthatóbb megvalósítást jelent.”
Czelter Péter – területi igazgató
